Universal történet 1972-1986
Free Homepage Translation
 
     
 
1972 nyarán még a Beloiannisz sétahajón játszottunk Siófokon a Syconorral, amikor szálláshelyünkön már hárman próbáltuk az UNIVERSAL repertoárt. Gábor zongorán, én hangszert váltottam és basszusgitáron, Feri énekelt, ahol kellett gitározott és szaxofonozott.
 
 
Kovacsics András,
Zwolenszky Ferenc,
Kapitány Gábor.
 
 
 
 
 
Kiss András dobossal, később Menyhárt Jánossal indultak meg a próbák. Különös örömöt adott számomra a ritmus szekcióban zenélni, mert ez a zene alapja, itt dől el minden már az elején, persze figyelembe véve azt, hogy "dallam nélkül nincs zene ". Ez volt mindvégig a zenei filozófiám. Biztonságot adott még az a technikai fölény is, amit a sokévi szólógitározással hoztam magammal.
 
 
Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb
Kiss Andrásról bővebben >>
 
 
 
Szólógitárosnak Végvári Ádámot hívtuk a Volán zenekarból, mivel nemcsak jól gitározott, hanem jól is énekelt. Rómaifürdőn, egy téliesített csónakházban zajlottak a próbák. Igazán reményt keltőek voltak a bepróbált számok. Budapesten egy Római fürdői klubházban kezdtük meg a felkészülést.
 
 
     
1 hónap után összeállt a csapat és ebben a változatlan összetételben - 16 évből - 9 évig muzsikáltunk együtt.
Kapitány Gábor: zongora, vokál
Király Tamás: dob, ének
Kovacsics Öcsi: bassgitár, vokál
Végvári Ádám: szólógitár, ének
Zwolenszky Feri (Marió): ének, saxofon
 
     
Az angol repertoárunk mellet jócskán voltak saját szerzeményeink, zenéket Ádám és én írtunk, szöveget Halmágyi Sándor és Jámbor László, mégpedig:
 
 
   
 
Végvári Ádám:
Szerelmedért,
  meghallgatom
 
Szerencséd,
  meghallgatom
 
Vajon hol voltál?
  meghallgatom
Kovacsics András:
Csavargók utcája,
  megnézem élőben
 
Sírtál,
  nincs felvétel
 
Eldorádó.
  meghallgatom
 
     
 
Felvételeinket kizárólag a Magyar Rádióban készítettük folyamatosan évenként, általában egyszerre két számot vettünk fel. A daloknak meg kellett felelnie a Táncdal Sanzon Bizottság elvárásainak, ezek voltak az un. "Z" felvételeink.
 
     
 

Az elbíráláshoz le kellett kottázni a számot, úgy adni be a Bizottsághoz, ahol egy berkeken belüli zongorista, annak megfelelően - de a saját stílusában - eljátszotta és olyan lett, amilyen. Lényeg az, hogy szegényesen hangzott egy 5 tagú zenekarra meghangszerelt változathoz képest. Amelyik szerzemény megfelelt, rányomták a pecsétet. Nagy értéke volt a Táncdal Sanzon Bizottság bélyegzőnek, mert szabad utat kaphatott a felvételhez.

 
     
 
Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb
 
     
 
A zenekar erőssége a vokál volt, mert "megszólalt". Tudniillik hiába szól öt torok öt szólamban, nem biztos, hogy van jellegzetessége és íze. A miénket meg lehetett különböztetni, mert egyéni volt, mindenki tudta hol a helye a hangjának.
 
 
Ez annyira így volt, hogy amikor Király Tomi hazajött Amerikából, összejöttünk a házavatójára és csak úgy elkezdtük a "Honky Tonk Woman" (Rolling Stones) című vokális számot énekelni, 20 év elteltével is egyből "ráállt a hangunk" ugyanarra a hangmagasságra, próba nélkül. Mindannyiunk számára meglepő volt, mert a hangszeren hamar elfelejtünk mindent.
 
  Budapesten és szerte az országban sok helyen voltak klubjaink:  
     
 
Pesten:
Danuvia
vidéken:
Dávod
  Kőris utca.   Dusnok,
  E Klub   Dunaföldvár,
      Bag,
      Hévízgyörk...
 
     
 
Nagyon sok rajongónk és közvetlen barátunk volt a vidéki falvakban, ahol ottlétünk alatt - ami nemcsak a játékidőre korlátozódott, mivel mindig a környékben aludtunk - sok kedvességben volt részünk és itt most konkrétan a "dávodi fiúkra " gondolok: különösképpen Tosi barátunk főztjére, az egyedülálló halászléjére és őzpörköltjére. foci meccseinkre. Dusnokon A Művelődési Ház mellett volt a pékség, ahol a buli végére, úgy éjjel 1 órára friss "kenyérlángost" sütöttek, csak nekünk. Ekkorra már jó flamósak voltunk és fantasztikus volt enni, aki ezt még nem kóstolhatta meg: az szegényebb ember!
 
     
 
Korszerűtlenek voltak ezek a Művelődési Házak, kályhafűtéssel, szegényes berendezéssel, de mindig megtelt lelkes közönséggel és otthon éreztük magunkat, mert szerették a zenénket és minket. Ezeknek a hétvégi táncos rendezvényeknek a hetvenes évek vége felé a DISCO vetett véget, mert nyílván kedvezőbb volt egy embert fizetni a lemezeivel - ráadásul eredetiben -, mint a zenekart. (5 zenész, 2 technikus, 1 mikrobusz, 1 szgk.)
 
     
 
Az volt a szerencsénk, hogy sok divatbemutatós műsorban meghívtak zenekarnak, mert pontosan és megbízhatóan kísértünk minden fellépő énekest, kottát tudtunk olvasni. Zongoristánknak "abszolút hallása" volt, ez kivételes adottság, amire büszkék voltunk és nagy segítség volt a munkánkban. Egy ilyen műsorban kerültünk össze Kovács Katival és ebből született egy közös elhatározás és közös produkció, amivel - Koncz Tibor közreműködésével - egészen 1986-ig jártuk nem csak az országot, hanem - ha nagyképű akarok lenni - az egész világot. Az országnak nem volt olyan pontja ahol ne léptünk volna fel,
 
 
 
havonta 20, évente 240, tíz év alatt 2354 koncertet adtunk.
 
Külföldi közös fellépéseink:    
1977 Lengyel 1-2 turné 1979 Szovjetunió turné 1980 NDK, Berlin
-
1979 NSZK, München 1980 Kárpátalja
1980 Kubai turné 1983 Ázsiai turné
  1980 Cseh turné 1984 Lett, Litván turné
       
Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb
1971-11-27 Lengyelország, Sopoti koncerten

 

 
 
Egy Szovjetunióbeli turnéban kb. ötven előadáson szerepeltünk, az is előfordult, hogy ugyanaznap, ugyanazon a helyen három koncert adtunk. Minden turné utolsó állomása Moszkvában a KGST Palota volt , természetesen grátisz, egy közös vacsora meghívásért.
 
     
 
A külföldi turnék már új gitárosunkkal Lukács Lacival zajlottak, aki 1978 évben érkezett a zenekarba. Laci egy új gitárhangszínt hozott a zenénkbe, ami a későbbiekben meghatározó volt úgy a saját szerzeményeinkben, mint külső szerzők dalainak hangszerelésében.
 
     
  Így készültek el legnagyobb slágereink:  
 
 
Túl minden bolondos álmom
Volt-e más bolond
Jó éjt
   
 
 
Nagyon nehezen vállaltuk az idegen szerzők szerzeményeit, de a siker, ahogy a közönségünk fogadta, végül megszeretette velünk és zenénk részévé váltak.

Saját számainkkal rendszeresen részt vettünk a "Made in Hungary" és a "Tessék választani" rádiós rendezvényeken, mondhatom azt, hogy benne voltunk a hazai zene vérkeringésében.

 
 
Plants: image 1 0f 4 thumb  
Nagylemezünk: "volt-e más bolond" címmel jelent meg 1980-ban, tíz felvétellel. A dalokat a meglévő rádiófelvételeinkből válogattuk az elmúlt évekből. 78 ezer példányban fogyott el, de sajnos nem érte el az akkor még százezres aranylemez határt. (Ez a határ ma már csak 6 - 10 ezernél tart.)
nagyítható
   
 
 
Közben Lukács Laci is lendületet adott a saját zenéink komponálásában és Király Tomival jó szerzőpárosnak bizonyult:
 
 
 
Hogyha azt akarod
Nincs tovább
 
     
 
Király Tamás 1982-ben távozott a zenekarból, utána évenként változtak a dobosaink, ok nem volt, csak egyszerűen így adódott.
 
 
 
1983-ban Csinos József,
1984-ben Gótz Péter,
1985-ben Borza Attila,
1986-ban Szendrey István.
Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb
Csinos Józsival
Gótz Péterrel
Borza Attilával
Emléklap

 

 
     
  Gitárosunk, Lukács Laci zenéjére megpróbálkoztam a dalszöveg írással, a közös munka eredménye volt a következő két számunk  
 
 
Minden elmúlt már
Ne haragudj rám
   
 
 

Lukács Laci 1985 elején vált ki a csapatból,

- és itt jegyezném meg, hogy mi senkit sem küldtünk el, mindenki a saját döntésére lépett ki a zenekarból és sohasem volt harag köztünk a későbbiekben sem -

utolsó gitárosunk Várkonyi Miklós lett az "Y" zenekarból. Megemlítem még két oszlopos technikusunkat: Rozgonyi Gábor keverőnket és Mucsányi Lászlót, Lacival most is közös a baráti körünk. Hogy miért lett vége a zenélésnek?
 
 
 
Ezt ma már jogosan kérdezhetem így,
mert zenei munkám ezzel véget ért,
egy csodálatos korszakot lezártam az életemben.
 
Az Universal tagjai a 16 év során:
 
 
 
  A zenekar összetétele hangszerek szerint az alábbiak szerint alakult:  
  Látható, hogy mi hárman Kapitány, Zwolenszky és én töretlenül végig vittük a zenekart a 16 éven át, öt dobossal és három szólógitárossal.  
     
 
Alapítók
Belépők
1972-78
1978-82
1983
1984
1985
1986
KAPITÁNY GÁBOR
Billentyű,vokál
ZWOLENSZKY FERENC
ének, saxofon
KOVACSICS ANDRÁS
basszusgitár,
vokál
KIRÁLY TAMÁS
dob, ének
Csinos József
dob,ének
Gótz Péter
   
dob
Borza Attila
   
dob
Szendrey Pisti
   
dob
VÉGVÁRI ÁDÁM
szólógitár, ének  
Lukács Laci
 
szólógitár,ének
Várkonyi Miki
   
szólógitár,
ének
Alapítók
Belépők
1972-78
1978-82
1983
1984
1985
1986
 
     
 
Kapitány Gábor és Marió ma is zenél, de majdnem kizárólag külföldön: pár hónapot kinn, pár hónapot itthon. Mi voltunk hárman, akik - a Syconor és az Universal zenekarban együttvéve - összesen 18 évet zenéltünk együtt.
 
 
Én teljesen új életet kezdtem, így lettem vállalkozó. Cégem a "Kerek Bt" 1991 óta létezik, eleinte több profil is volt benne, mára társultam, ketten vagyunk. Fő tevékenységünk a személyszállítás autóbusszal belföldön és külföldön.
 
 
Számomra ez a 25 év kerek történet, olyannyira, hogy örömmel átélném még egyszer, semmi sem hiányzott belőle, kedves, örök emlék marad és csak remélhetem, hogy talán másnak is, aki elolvassa visszaemlékezésemet, megnézi képeinket, meghallgatja zenéinket.
 
     
 
 
Budapest, 2005-10-16
 

Kovacsics András