|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
Kevesen ismerték részleteiben azt a semmihez nem hasonlítható miliőt, amelyben a rendszerváltás előtt a könnyűzene működött. Mai szemmel nézve félelmetesnek tűnhet a cenzúrák és állandó ellenőrzések központilag irányított időszaka, mégis ekkor készültek a mai könnyűzene mérföldkövei. Hangok és Ütemek című kötetben a rendszerváltozás előtti könnyűzenei élet szereplőjével készült életútinterjúkat olvashatunk. A kötet négy szerzője Csatári Bence, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté és Rozsonits Tamás riportalanyai nem a zenészek, hanem korszakalkotó '"háttéremberek" voltak, akik az időszak legismertebb dalainak - stílszerűen szólva - zenei alapját adták. |
|
| |
|
|
| |
Vass Norbert, a Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése alprogram koordinátora, a könyv szerkesztője elmondta: a Hangok és ütemek - tíz életút zenével című kötetben kutatási céllal készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatát rendezték sajtó alá. "A magyar könnyűzenei élet e korszakának kutatása gyerekcipőben jár Magyarországon, most kezdjük összerakni a személyes történetekből a rendszerváltás előtti könnyűzene fejlődéstörténetét" - mondta Vass Norbert. - "A kötet interjúi, afféle puzzle darabkák, apró részei a magyar könnyűzene történetének." |
|
| |
|
|
| |
Szerencsésebb régiókban vaskos kézikönyvek, több ezer órányi hanganyag, dokumentumfilmek és fényképes adatbázisok igazítják útba az érdeklődőket. Vass Norbert szerint a huszonnegyedik órában kezdődött a kutatás, az örökség megőrzésére létrehozott alprogram küldetése, hogy a hazai rockzene kezdeti korszakának személyes történeteken alapuló dokumentációját adja. "Ezeknek zenekarvezetőknek, karnagyoknak, rádiós- és televíziós szerkesztőknek, >daltulajdonosoknak<, hangmérnököknek, dzsesszkutatóknak az életútja összekacsint a 20. század politikatörténelmével. Leleteket mentünk a múlt századból, bemutatjuk, hogyan sikerült egy sajátos politikai rendszeren belül maradandót alkotni és életművet létrehozni - mondja Vass Norbert. |
|
| |
|
|
| |
Velem az MTA megbízásából Ignácz Ádám készítette és a "Hangok és ütemek 2" könyvbe kerültem be vele. Akkor még online megjelenésről tudtam, nem titkolt örömömre könyv formájában is kiadásra került, amiről úgy értesültem, hogy a Hangfoglaló Program munkatársa, Liska Enikő tiszteletpéldányt küldött.
|
|
| |
Itt megtekinthető az online interjú. |
|
| |
 |
A Hangok és ütemek - tíz életút zenével című kötetben az Alprogram működésének első éve alatt készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatát rendeztük sajtó alá. A megkérdezettek között zenekarvezetőt, karnagyot, rádiós és televíziós szerkesztőt, "daltulajdonost", hangmérnököt, de a zeneszerzés mellett filmrendezéssel és képzőművészettel is foglalkozó gondolkodót ugyanúgy találni, mint dzsesszkutatót és bluesszakembert. Abban bízunk ezért, hogy minden a zene és/vagy a közelmúlt történelme iránt érdeklődő olvasó talál magának érdekes, s reményeink szerint eddig kevésbé ismert információkat a könyvben. A kötet az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja keretében jelent meg. Az alprogram 2016-ban jelentette meg a Hangok és ütemek című kötetét, mely tíz, az oral history módszerével készített interjút tartalmazott, olyan zenei szakemberekkel, akik tevékenyen irányították a Kádár-korszak zenei életét. A cél az volt, hogy egy újabb darabot rakjanak hozzá a popzenetörténet hatalmas, ugyanakkor igencsak hiányos |
|
|
| |
kirakójához. Az új könyv még ennél is többet ígér: tizenkét interjút négy, tematikus szekcióra bontva, melyek mind-mind külön szegletét fedik le a Kádár-kori könnyűzenének. |
|
| |
|
|
| |
Az első könyvben szerepel Bolba Lajos, a Magyar Rádió Könnyűzenei Osztályának vezetője, Csányi Attila jazz kutató, Csiba Lajos, a Magyar Rádió könnyűzenei szerkesztője, Kovács György hangmérnök, akinek több LGT lemez hangzását is köszönhetjük, Módos Péter az Egymillió Fontos Hangjegy és a Pulzus című zenei tévéműsorok vezetője, Nemes Nagy Péter rádiós, újságíró, Pentz Zsolt, a Nemzetközi Koncertigazgatóság Könnyűzenei Osztályának vezetője, Victor Máté, a Magyar Rádió zenei rendezője, e mellett a Non-Stop vezetője és zeneszerzője. |
|
| |
|
|
| |
|
 |
A Hangok és ütemek - tíz életút zenével című kötetben az Alprogram működésének első éve alatt készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatát rendeztük sajtó alá. A megkérdezettek között zenekarvezetőt, karnagyot, rádiós és televíziós szerkesztőt, "daltulajdonost", hangmérnököt, de a zeneszerzés mellett filmrendezéssel és képzőművészettel is foglalkozó gondolkodót ugyanúgy találni, mint dzsesszkutatót és bluesszakembert. Abban bízunk ezért, hogy minden a zene és/vagy a közelmúlt történelme iránt érdeklődő olvasó talál magának érdekes, s reményeink szerint eddig kevésbé ismert információkat a könyvben.
A kötet az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja keretében jelent meg. Az alprogram 2016-ban jelentette meg a Hangok és ütemek című kötetét, mely tíz, az oral history módszerével készített interjút tartalmazott, olyan zenei szakemberekkel, akik tevékenyen irányították a Kádár-korszak zenei életét. A cél az volt, hogy egy újabb darabot rakjanak hozzá a popzenetörténet hatalmas, ugyanakkor igencsak hiányos kirakójához. Az új könyv még ennél is többet ígér: tizenkét interjút négy, tematikus szekcióra bontva, melyek mind-mind külön szegletét fedik le a Kádár-kori könnyűzenének. |
|
|
| |
|
|
| |
Az Artisjus negyedéves újságjában, a "Dal+ÍSzerző" magazinban megjelent ismertető: |
|
| |
|
|
| |
A második könyvben az első, Indiánok - ősbeat a hatvanas években című rész három, a beat korai időszakában meghatározó zenésszel készített beszélgetést tartalmaz. Sankó László és Neményi Béla az Atlantis zenekar tagjai voltak. Az együttes a beatkorszak egyik első hazai fecskéje volt. Kovacsics András ugyancsak úttörőnek számított az Omega első öt évének zenekarvezetőjeként. |
|
| |
|
|
| |
 |
|
| |
|
|
| |
A második fejezet, a Tangóharmónika a havon - tánczene és diszkó címet viseli, és e két műfaj három kiváló képviselőjének élettörténetét ismerheti meg belőlük az olvasó: Bakacsi Béla és Korda György táncdalénekesek, valamint Csepregi Éva énekesnő enged exkluzív bepillantást karrierjük alakulásába. |
|
| |
|
|
| |
Az ezüst gyertyatartó és tolatóvágány - pályaívek a Kádár-kor ifjúsági sajtójában szekció olyan médiaszakemberek életművét veszi számba, akik munkájukkal formálták a korabeli ifjúsági sajtót, így Czippán György, az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese, Urbán Tamás a magyar poptörténet talán legfontosabb fotódokumentátora és Göczey Zsuzsa, a korszak legnépszerűbb, legprogresszívabb zenei szerkesztője is megszólal ebben a részben. |
|
| |
|
|
| |
A Sportfröccs a "Napköziben" - koncertszervezés vasfüggönyön innen és túl fejezetben pedig megismerhetjük Mann Tibor, a Csepeli Ifjúsági Park igazgatója, Knisch Gábor, a Zeneműkiadó munkatársa és Hegedűs László, az egyik legprofibb koncertszervező sztoriját. |
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
A harmadik könyvben az első fejezetben a táncdalok világának kiválóságai szólalnak meg: Koós János, Szántó Erzsi és Poór Péter. |
|
| |
A második etapban a beat és a dzsessz meghatározó alakjai, Szörényi Szabolcs, Csuka Mónika és Szűcs László életútjába pillanthat be az olvasó. Az énekelt versek, folk és a dalműfaj úttörői is helyet kapnak a kötetben, Sebő Ferenc, Huzella Péter és Krulik Zoltán személyében.
A negyedik fejezet megszólalói más perspektívából közelítenek a zenéhez: Bakos István festőművész, grafikus, fotográfus számos meghatározó lemezborítót készített; Gesler György táncművész, koreográfus nevéhez olyan darabok fűződnek, mint az Illés-show és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Kövér Péter pedig a Budapest Sportcsarnok kiváló szervezői gárdájába tartozott. |
|
| |
|
|
| |
A kiadótól a napokban kaptam meg a tiszteletpéldányt, ismerős volt a riport velem, mivel a meglévő került be a könyvbe, amit az MTA zenetörténész Ignácz Ádám készített a lakásomon és már itt szerepeltettem a honlapon. (2018-05-28.) |
|
| |
 |
A Hangok és ütemek 4. című, a napokban megjelent kötet a legújabban rögzített beszélgetésekből közöl válogatást. Barcs Miklós, Dresch Mihály, drMáriás, Kiss Ferenc, Lantos Iván, Mohai Tamás, Pajor Tamás, Ráduly Mihály, Rupaszov Tamás és Vas János Panyiga életútját ismerhetik meg belőle az olvasók.
Az ebben a kötetben olvasható életútinterjúk duplán látleletek" - fogalmaz a könyv előszavában Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Program elindítója. "Egyrészt, mert megidézik a kort, a környezetet és a könnyűzenei életet, amire a megszólalók visszaemlékeznek. Másrészt megvilágítják kicsit a mostani időszakot is, hiszen az objektivitásra törekvő kérdezők révén az interjúk főszereplői a ma szemüvegén, a megidézett események óta történt változások ismeretében beszélik el a hazai zenei élet egy-egy szeletét. És ez így van rendjén. Sőt, azt is mondhatnám, ezzel tartozunk a jövőnek."
A kötetben szereplő interjúkat Dragojlovics Péter, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté és Rozsonits Tamás készítették. A könyvet Vass Norbert szerkesztette.
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
