| |
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
Úgy látszik minden zenekar megéli az úgynevezett "vendéglátózás" időszakát, így az Omega sem kerülte el. 1966 nyarán az OSZK (Országos Szórakoztatózenei Központ) kiközvetítésével az alsóőrsi Sirály étterembe kerültünk, ahol minden nap 6-10 óráig zenét szolgáltattunk. |
|
| |
|
|
| |
Miután beájultunk a strandról, a 6 órai kezdés álmosan indult, Shadows számokat játszottunk, ez volt a gitáros menet, de megalapoztuk a későbbi hangulatot az énekes számainkhoz. Csak 7-8 felé szállingóztak a vendégek, barátaink, rajongóink. Az utolsó két menet volt az igazi, és ez így ment minden nap. |
|
| |
|
|
| |
Képre kattintással nagyítható! |
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
 |
Amiért írni akartam erről: azon kívül, hogy vannak ide vonatkozó képeim, az a tény, hogy meglehetősen nehéz időszak volt számomra, mivel ezen a nyáron kellett párhuzamosan letöltenem az egyetemi szakmai gyakorlatomat Budapesten az EMG gyárban. A zenekar természetesen helyben, Alsóőrsön kapott szolgálati lakást "Kele bácsinál", egy szép kertes házban, nekem pedig minden áldott nap utaznom kellett. De mivel? Autóm nem volt, maradt a vonat. Nagy nehezen protekcióval kaphattam bérletet a vonatra. |
|
| |
|
|
| |
|
Az EMG után 1 vonat indult Alsóőrsre, ami fél hatra ért le, utána a vonat ment tovább Nagykanizsára: a végállomására. Pár órányi vesztegelés után, ugyanez a vonat jött vissza éjjel, azaz megint erre a vonatra szálltam 2.30 órakor és mentem vissza Budapestre.
Tehát alvás egy szem se, egyből mentem az EMG gyárba, ahol nem sok hasznomat vehették. Emlékszem hosszúkás, elhúzható ajtós szekrények voltak üresen a folyosó végén, ahová egy alkalmas pillanatban 1-1 órára |
|
| |
eltűntem aludni, valahogy túl kellett élnem ezt az nyarat, a kollegák rendesek voltak, mert falaztak nekem. |
|
| |
A hétvégek hoztak megváltást, akkor én is Alsóőrsön aludtam végre 2 napot, 2 nap az élet, de vasárnap éjjel már megint jött a vonatozás, EMG, vonat, zenélés, vonat... , szinte csak árnyéka voltam önmagamnak.
|
|
| |
|
|
| |
 |
A harmadik héten annyira kimerültem, hogy elaludtam az alsóőrsi leszállást és a kalauz keltett fel a végállomáson Nagykanizsán. Visszafelé alsóőrsön le se tudtam szállni, - ugyanez a vonat ment vissza Budapestre - hogy szóljak a fiúknak, a bulinak már rég vége volt, nélkülem játszották végig és már a szálláson voltak a faluban.
Másnap megbeszéltem a kalauzzal, - aki megsajnált - hogy figyeljen rám, keltsen fel mindig Alsóőrs előtt. |
|
| |
|
|
| |
Így soha többet nem fordult elő hasonló eset. |
|
| |
Érdekes, hogy nem nagyon hitték el a többiek a történetet! |
|
| |
Talán mégsem az igazság a leghihetőbb? |
|
| |
|
|
| |
Van más is, akinek emlékeiben él ez a történet, a Youtube-on találtam a "Paint it Black" kislemezünk hozzászólásaiban: |
|
| |
|
|
| |
 |
|
| |
|
|
| |
Ezt a vonatos históriát már egyszer alkalmam volt elmondani, amikor - az Omega Club szerve- zésében - az Omega 35 éves születésnapi összejövetelén 1997 évben - Ács Mónika által meghívott vendégként - Keresztes Cintula, mint műsorvezető arra kért fel, hogy mondjak valami történetet és hirtelen akkor ez jutott az eszembe.
A Balázs Vendéglőben a zenekarból csak Benkő Laci és Debreceni Ciki volt jelen.
|
|
| |
|
|
| |
|
|
|
|
|
