A SORS keze, 2017  
     
 
Plants: image 1 0f 4 thumb  

Ahogy Mecky - egy nem rég elhangzott - interjújában említette: egy 55 éves zenekarnál lassan számolni kell az elmúlás gondolatával is.

Zenekarunk - az Omega - a hatvanas évek elején alakult meg és bizony az 55. évét ünnepli ebben az évben.

Sajnos az öröm mellé bánat is vegyül, ez a 2017-es év nem volt jó omen a zenekar számára, örökös tagjainkból, közeli barátainkból vesztettünk el társakat, akikkel már soha többet nem lehetünk egy színpadon.


 
  Vegyük sorba a szomorú eseményeket, mégha fájdalmas is az emlékezés:  
     
 
Plants: image 1 0f 4 thumb  

Ugyan régebben történt, de külföldön halt meg első dobosunk Künstler Tomi, utolsó állomása Kanada volt, ahol 15 évig élt, és többek között Harangozó Teréz zenei kíséretét adta. Sírkőavatásán csak egy zenésztársa, Benkő László jelent meg.

2009. évben került fel a Wikipédia oldalra a fenti információ, amely valószínüleg Künsztler Tamás húgától származik.

 
     
 

Az évben elsőként Küronya Miki ment el, akit ugyan személyesen nem ismertem, de sokat hallottam róla, hogy értékes tagja volt a csapatnak a stúdió munkákban, valamint kiválóan basszusgitározott a zenekar egy két felvételén.

 
 
 
     
 

Mindannyian örülünk, hogy 2015. május 30-án még összehoztuk az eredeti 1962 évi kezdő csapatot, a Budapest Park színpadán fellépett

Kezdő csapat
  Többiek
Benkő Laci
  Földi Albert
Kóbor János
  Debreczeni Feri
Kovacsics Öcsi
  Katy Zee
Laux Józsi
  Molnár Gyuri
Somló Tomi
  Szekeres Tomi
Varsányi Gergő
  Vendégként
    George Hill

"Gimme some lovin" hangzott fel velünk, idézvén a beat korszak egyik nagy alakját, Stewie Winwoodot. "Beat-mise volt a parkban - írta a SOCFEST - az Omega celebrálásában".

 
  Plants: image 1 0f 4 thumb  
     
 

Nem sokkal később Somló Tomi nem tudott felülkerekedni betegségén és szinte a szemünk láttára fogyott el és romlott le az állapota, őt is elvesztettük.

 
   
     
 

A sorban Laux Józsi következett, akit az utolsó nap előtt - a balatonfüredi Omega koncertünkön - meg tudtunk még látogatni a Szívkórházban, mindannyian ott voltunk az alapítók közül, Varsányi Gergő nyaralásából jött át Balatonszabadiból a koncertre, én meg utaztattam a zenekart Budapestről.

Érdekes, hogy milyen sorsszerű és egyben félelmetes: éppen ott volt a koncert helyszíne, ahol a kórház, és mindannyian ott voltunk. Ezek véletlenek?

 
   
     
 

Keverő hang technikusunk, Gellért Tibi is elhagyott minket, nagy űrt hagyva maga után, mert pótolhatatlan szakember volt, de a show-nak mennie kell, meg kellett oldani a lekötött, meghirdetett előadásokat.

 
   
     
 

Benkő Lacinál rosszindulatú rákot fedeztek fel, már el is kezdődött a kezelése: Mi jöhet még, már négyen vagyunk csak az alapítók? Ha Laci sem tud megküzdeni a rákkal hárman maradunk?

Milyen érdekes és megint csak azt tudom ismételni, sorsszerű és félelmetes, akik végül is beszivárogtunk a Hess András téri zenekarhoz, sorrendben:

   
Varsányi Gergő
Mecky
Kovacsics Öcsi

Varsányi, Mecky, Kovacsics, akikből a beat repertoárral végül is kialakult az OMEGA, ez is véletlen?

Minden visszatér a kezdetekhez, ami kiteljesedett, visszazsugorodik, egyszerűen elfogy?

Ezen töröm a fejem és morfondírozom, közben szeretném megállítani az időt, hogy ne történhessen több szomorú esemény, de hiába, folytatódott.

 
   
     
 

A zenekarhoz közeli fotósunkat vesztettük el a napokban Cikkely Lajost, aki minden koncerten rendíthetetlenül fényképezett. A szombathelyi koncerten még dolgozott, villámcsapásként jött hír a Facebook-on, hogy tragikus hirtelenséggel elhunyt. Lajos annyira közel állt a zenekarhoz, hogy az Omega saját halottjának tekinti és kiadványt készít a fotóiból, a családja megsegítésére.

 
   
     
 
Lajos -rólam és Jose Bese barátomról készült - fotójával zárom az oldalt, amit Agárdon fényképezett.
 
   
     
 

Most egy kicsit testközelből érintenek ezek az események, mert ismét járok a koncertekre, mint ahogy előtte a könyvem dedikálására mentem. Benkő Lacit, Molnár Gyurit, Csordás Leventét viszem az Opel Vivaroval.


Bp. 2017-08-02      
Kovacsics Öcsi

 

Lajos temetésén minden régi Omegás végtiszteletés tette a rákoskeresztúri temetőben, erről készítettem Benkő Laci és a saját fotóimból albumot.

Kattints a képre!