Hangok és ütemek könyvek
Free Homepage Translation
 
     
 
Kevesen ismerték részleteiben azt a semmihez nem hasonlítható miliőt, amelyben a rendszerváltás előtt a könnyűzene működött. Mai szemmel nézve félelmetesnek tűnhet  a cenzúrák és állandó ellenőrzések központilag irányított időszaka, mégis ekkor készültek a mai könnyűzene mérföldkövei. Hangok és Ütemek című kötetben a rendszerváltozás előtti könnyűzenei élet szereplőjével készült életútinterjúkat olvashatunk. A kötet négy szerzője Csatári Bence, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté és Rozsonits Tamás riportalanyai nem a zenészek, hanem korszakalkotó '"háttéremberek" voltak, akik az időszak legismertebb dalainak - stílszerűen szólva - zenei alapját adták.
 
     
 
Vass Norbert, a Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése alprogram koordinátora, a könyv szerkesztője elmondta: a Hangok és ütemek - tíz életút zenével című kötetben kutatási céllal készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatát rendezték sajtó alá. "A magyar könnyűzenei élet e korszakának kutatása gyerekcipőben jár Magyarországon, most kezdjük összerakni a személyes történetekből a rendszerváltás előtti könnyűzene fejlődéstörténetét" - mondta Vass Norbert. - "A kötet interjúi, afféle puzzle darabkák, apró részei a magyar könnyűzene történetének."
 
     
 
Szerencsésebb régiókban vaskos kézikönyvek, több ezer órányi hanganyag, dokumentumfilmek és fényképes adatbázisok igazítják útba az érdeklődőket. Vass Norbert szerint a huszonnegyedik órában kezdődött a kutatás, az örökség megőrzésére létrehozott alprogram küldetése, hogy a hazai rockzene kezdeti korszakának személyes történeteken alapuló dokumentációját adja. "Ezeknek zenekarvezetőknek, karnagyoknak, rádiós- és televíziós szerkesztőknek, >daltulajdonosoknak<, hangmérnököknek, dzsesszkutatóknak az életútja összekacsint a 20. század politikatörténelmével. Leleteket mentünk a múlt századból, bemutatjuk, hogyan sikerült egy sajátos politikai rendszeren belül maradandót alkotni és életművet létrehozni - mondja Vass Norbert.
 
     
 

A sorozatból eddig két könyv került kiadásra, összességében 22 interjút tartalmaz, velem az MTA megbízásából Ignácz Ádám készítette és a "Hangok és ütemek 2" könyvbe kerültem be vele. Akkor még online megjelenésről tudtam, nem titkolt örömömre könyv formájában is kiadásra került, amiről úgy értesültem, hogy a Hangfoglaló Program munkatársa, Liska Enikő tiszteletpéldányt küldött.

 
 

Itt megtekinthető az online interjú.

 
 
Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb
   
A Hangok és ütemek - tíz életút zenével című kötetben az Alprogram működésének első éve alatt készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatát rendeztük sajtó alá. A megkérdezettek között zenekarvezetőt, karnagyot, rádiós és televíziós szerkesztőt, "daltulajdonost", hangmérnököt, de a zeneszerzés mellett filmrendezéssel és képzőművészettel is foglalkozó gondolkodót ugyanúgy találni, mint dzsesszkutatót és bluesszakembert. Abban bízunk ezért, hogy minden a zene és/vagy a közelmúlt történelme iránt érdeklődő olvasó talál magának érdekes, s reményeink szerint eddig kevésbé ismert információkat a könyvben.
A kötet az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja keretében jelent meg. Az alprogram 2016-ban jelentette meg a Hangok és ütemek című kötetét, mely tíz, az oral history módszerével készített interjút tartalmazott, olyan zenei szakemberekkel, akik tevékenyen irányították a Kádár-korszak zenei életét. A cél az volt, hogy egy újabb darabot rakjanak hozzá a popzenetörténet hatalmas, ugyanakkor igencsak hiányos kirakójához. Az új könyv még ennél is többet ígér: tizenkét interjút négy, tematikus szekcióra bontva, melyek mind-mind külön szegletét fedik le a Kádár-kori könnyűzenének.
 
 
Az első könyvben szerepel Bolba Lajos, a Magyar Rádió Könnyűzenei Osztályának vezetője, Csányi Attila jazz kutató, Csiba Lajos, a Magyar Rádió könnyűzenei szerkesztője, Kovács György hangmérnök, akinek több LGT lemez hangzását is köszönhetjük, Módos Péter az Egymillió Fontos Hangjegy és a Pulzus című zenei tévéműsorok vezetője, Nemes Nagy Péter rádiós, újságíró, Pentz Zsolt, a Nemzetközi Koncertigazgatóság Könnyűzenei Osztályának vezetője, Victor Máté, a Magyar Rádió zenei rendezője, e mellett a Non-Stop vezetője és zeneszerzője.
 
     
  Az Artisjus negyedéves újságjában, a "Dal+ÍSzerző" magazinban megjelent ismertető:  
     
 
Plants: image 1 0f 4 thumb Plants: image 1 0f 4 thumb
 
 
Az első, Indiánok - ősbeat a hatvanas években című rész három, a beat korai időszakában meghatározó zenésszel készített beszélgetést tartalmaz. Sankó László és Neményi Béla az Atlantis zenekar tagjai voltak. Az együttes a beatkorszak egyik első hazai fecskéje volt. Kovacsics András ugyancsak úttörőnek számított az Omega első öt évének zenekarvezetőjeként.
 
     
 
A második fejezet, a Tangóharmónika a havon - tánczene és diszkó címet viseli, és e két műfaj három kiváló képviselőjének élettörténetét ismerheti meg belőlük az olvasó: Bakacsi Béla és Korda György táncdalénekesek, valamint Csepregi Éva énekesnő enged exkluzív bepillantást karrierjük alakulásába.
 
     
 
Az ezüst gyertyatartó és tolatóvágány - pályaívek a Kádár-kor ifjúsági sajtójában szekció olyan médiaszakemberek életművét veszi számba, akik munkájukkal formálták a korabeli ifjúsági sajtót, így Czippán György, az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese, Urbán Tamás a magyar poptörténet talán legfontosabb fotódokumentátora és Göczey Zsuzsa, a korszak legnépszerűbb, legprogresszívabb zenei szerkesztője is megszólal ebben a részben.
 
     
 
A Sportfröccs a "Napköziben" - koncertszervezés vasfüggönyön innen és túl fejezetben pedig megismerhetjük Mann Tibor, a Csepeli Ifjúsági Park igazgatója, Knisch Gábor, a Zeneműkiadó munkatársa és Hegedűs László, az egyik legprofibb koncertszervező sztoriját.