MECZNER család
Free Homepage Translation
 
   
 
Anyai ágon a családunk: Meczner, mert édesanyám deteki és tengerfalvi Meczner Zita. Nagyapám - dr Meczner Tibor - Sárospatakon volt Zemplén vármegye főlevéltárnoka. Dicsekvéssel mondhatom , hogy 1816-1831 között Kazinczy Ferenc író és nyelvújító volt ebben a pozicióban. A Meczner család Makkoshotykán a kúriánkban, majd később Sátoraljaújhelyen élt.
 
  Nagyapámhoz személyes élményeim is fűződnek, mivel gyerekkoromban szinte minden nyáron ott voltam a Kazinczy utca 47-ben. Házuk előtt ment a keskeny nyomvonalú kisvasút, órák hosszan ültem a sín szélén várva a szerelvényeket, imádtam a mozdony füstjét, nagyon hangulatos volt.  
     
 
Nagyítás címerre kattintással
 
 
Meczner címer
 
 
A Meczner címerünk másik változata is ismert számomra, itt az oroszlán kezében már kard szerepel, valamint részletgazdababb a kidolgozás. A hivatalos leírás is inkább erre a címerre illik.
 
     
 
A címer leírása:
 
Kékben, három arany csillaggal rakott pajzsláb felett, kettős farkú arany oroszlán, jobbjában görbe kardot, baljában bilincset tart.
Sisakrész:
  A pajzsalakból kinövő karók: vörös-etüst, kék-arany.
 
     
 
Nagyítás címerre kattintással
 
 
Meczner címer
 
     
 
A Magyar Elektronikus Könyvtárban a következő leírást találtam, konkrét évszámok említésével:
 
     
 
 
 
"Meczner (Deteki és tengerfalvai). Czimerlevelét I. Lipóttól kapta 1702-ben. Kisszebeni régi patricius család, mely Abaujvármegyében 1808-ban kapott donácziót Detekre és Tengerfalvára.
Czimere: Vörös paizslábon, melyen három ötszirmu fehér rózsa van, kék mezőben kétfarku arany oroszlán, mind a két fölemelt markában veres köves arany gyürüt tart, mely lelógó lánczra van erősitve. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók. Kék-arany, vörös-ezüst.
Egy másik czimeren kék pajzsaljon három aranycsillag van; az oroszlán jobbjában aranymarkolatu kardot tart."
 
     
 
Meczner (deteki és tengerfalvi) kisszebeni patricius család, mely azonban már a XVII. század első felében is nemes volt és nemesi előjogokkal is élt, tagjai amellett, hogy Kisszeben városában szenátorok voltak, Sárosmegye közügyeibe is belefolytak, mint annak táblabírái. A XVII. század elején élt Meczner János és Imre testvérpár. A család Meczner Imrétől származott le. Mihály, Imre unokája 1702-ben címerlevelet nyert I. Leopoldtól, holott őt ezen ármális (=nemesi levél) kelte előtt már "egregiusnak" (=vitézlőnek) nevezte III. János lengyel király egyik oklevelében. Nem tudjuk, hogy e nemesi levél és hatálya kiterjedt-e Mihály többi tertvéreire, s így II. Imrére is, kitől az abaúji ág származott, s azon címer, melyet a család ma is használ, ezen ármálisban adományoztatott-e, vagy már előbb is használták.
 

Én úgy tudom a "vitézlő" az aktív katonáknak járt,akik jogállásukat tekintve nemesnek (adómentesség, szabadság stb.) voltak tekintendők a szolgálatuk alatt, azonban nem voltak ténylegesen nobilisek. Ugyanakkor, ha az illető személyes nemességgel is bírt  (gyakori volt, hogy szolgálata alatt, után kapott nemességadományt), akkor a "vitézlő" a "nemes", a "nemzetes" jelzőket összekapcsolták.

 
     
Megjegyzés: A két új címert és a család leírását egy szerencsés véletlennek köszönhetem, mert az interneten, e honlapomon keresztül talált meg a Meczner család legidősebb (85 éves) élő leszármazottja:
  Meczner Kúria1
(aktív link)
Elemer Bernath feleségével Colorádóban él Fort Morgan nevü kisvárosban.
 
Köszönettel és hálával tartozom érte.
Budapest 2009-11-07.
 
  Kovacsics András
Elemér és felesége, Jean
 
 
 
     
 

Makkoshotyka története

 
     
 

Makkoshotyka Község, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, azon belül is a történelmi Zemplénben, a 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánított Tokaj- hegyaljai borvidéken, Sárospatak várostól hét km-re ÉNy-i irányban erdős hegyekkel övezett völgyben fekszik.

BAZ megye címere Makkoshotyka címere Meczner Calád címere
BAZ megye
Makkoshotyka
Címerünk a kápolnán

"A honfoglalást követően III. István, III. Béla, illetőleg legkésőbben Imre király uralkodása idején már biztosan létezett Makramál néven a királyi várbirtok. Keletkezése tehát valamikor az 1170-1200-as évek közé tehető. Az írásbeliség általános terjedésével és széles körben ismertté válásával párhuzamosan aztán 1262 már biztos tájékozódási pontot jelent. Ekkor ugyanis V. István királyi birtoka közepéből kihasított egy részt és azt Hugka nevű vitézének, valamint öt fiának adományozta. A család szülőről gyermekre szállva szakadatlan láncban az adományozás után örökölte e birtokot. A község neve az adományozást követően Makramálról Hughkára, Hoghkára, majd a későbbiekben Makkoshotykára változott. A Hotykayak kihalása után ezen községrészt, birtokot házasság révén a Bejczy család örökli 1569-ben. A Bejczyektől leányági jogon 1700 táján - tehát a török kiűzése után - Ráth János ezredes szerzi meg. Az ezredes lányai pedig már családjukat jutttatják birtokhoz nevezetesen a tolcsvai Bónis , továbbá a boronkai Boronkay családokat. 1790 táján aztán azt Meczner Sámuel szerzi meg és ezt követően a birtok másik fele az 1945. Évi földosztásig idős Meczner Gyula és herceg Windischgraetz Lajos örököseié. (dr. Kanyó Gyula feljegyzéseiből)"

Szépapám
deteki és tengerfalvi
Meczner Rudolf
Makkoshotyka
 
 
Ükapám
deteki és tengerfalvi
Meczner Gyula
Makkoshotyka
 
 
deteki és tengerfalvi
ifj. Meczner Gyula
Makkoshotyka
1842-03-12.
   
Nagyapám
deteki és tengerfalvi
dr. Meczner Tibor
Makkoshotyka
1887-04-19.
   
Édesanyám
deteki és tengerfalvi
Meczner Zita
Sátoraljaújhely
1916-11-26.
   
 
Rétháti
Kovacsics András
Érsekújvár
1941-12-28.
 
A Meczner családi ág rám vonatkozó levezetése.

 

   
 
Szépapám, Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette KASSA környéki birtokait a TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS miatt.
 
   

 

 

"A Meczner család kúriája klasszicista stílusban épült. Föld- szintes, 4+1+4 tengelyes, oszlopos középrésszel, 12 lakásos kastély." (Forrás: Genthon: Magyarország művészeti emlékei)
 
 
A kastélyt - és vele együtt a földbirtokokat - az 1950-es évek elején "államosították", egyszerűen elvette az állam és a leszármazottaknak el kellett hagynia. Ugyan a rendszerváltozás után, az 1990-es években kárpótlási jegyek formájában elismerték a jogtalanságot, de ez  a kárpótlás olyan mértékű volt, hogy mindössze egy szörfdeszkát tudtam venni belőle.
A sors fintora, hogy a koncertezésünk során meghívtak Makkoshotykára is és az Universal együttes Kovács Katival ebben a kúriában lépett fel. Ez volt ugyanis akkor a Község Művelődési Háza. Mit mondjak, nagyon fura érzés volt!

További képek a - ma is Művelődési Házként működő -" kúriánkról":

megnyitás képre kattintással.

Meczner Kúria1 Meczner Kúria2 Meczner Kúria1

1911. évében, a Meczner Rudolf ágnak, ükapám Meczner Gyula Kápolnát emelt Makkoshotykán. A kápolnáról - ami egyben sírbolt is - készült képek:

megnyitás képre kattintással.

Meczner Kápolna1 Meczner Kápolna2 Meczner Kápolna3 Meczner Kápolna4

 

Azért az büszkeséggel tölt el, hogy Makkoshotyka Község honlapján ma is a nevezetességek között említik a Meczner Kúriát, a Meczner Kápolnát és a Meczner Kastélyt.

 

-Korlát Község és a Szepessy Család

Anyai nagymamám, született Szepessy Anna családja kötödik ehhez a településhez, mert itt volt a Szepessy család kúriája, emlékezetemben jól él ez az épület, sokat voltam Szépanyámnál látogatóban. A kúriában jelenleg a Község önkormányzata székel. megnézem

Pár kép a Szepessy Kúriáról: emeletén 2003-ban nyílt meg a település történetét bemutató helytörténeti kiállítás. megézem

Korlát1 Korlát2 Korlát3 Korlát címer

Büszke vagyok arra, hogy a kastélyutak honlapján ajánlott nevezetesség a kúria: megnézem

 

-2010 Makkoshotyka, fúvós koncert a Meczner kastélyban
 
A Zempléni Fesztivál programsorozatán belül augusztus 8-án délután 17 órakor MAKKOSHOTYKÁN a Merczner Kastély parkjában nagysikerű koncertet adott a Vám- és Pénzügyőrség Fúvószenekara.
 
Meczner kastély
 
 
A képre kattintva további fotók láthatók a koncertről.
 
 

 

 
 
Korlát1
2011, Makkoshotyka Község Önkormányzata 23 milló Ft pályázati pénz felhasználásával (ÉMOP-3) felújítatta a település központjában lévő Meczner kastélyt, ami eddig is kultúrházként működött és ott működik a Posta és az orvosi rendelő is.
A pályzat neve "Roma közösségi központ kialakítása Makoshotyka községben" és főként belső felújításokat tartalmazott: nyílászárók cseréjét, festési, burkolási munkálatokat, vizesblokkok felújítását de beletartozott egy alkadálymentesített bejárat is a parkoló felől.
 
 
 
     
  Röviden Zemplén Vármegyéről ITT olvashat.  
     
 
<<--- vissza a főmenübe