Anyai ágon a családunk: Mezner, mert édesanyám deteki és tengerfalvi Meczner Zita. Nagyapám - dr Meczner Tibor - Sárospatakon volt Zemplén vármegye főlevéltárnoka. Dicsekvéssel mondhatom , hogy 1816-1831 között Kazinczy Ferenc író és nyelvújító volt ebben a pozicióban. A Meczner család Makkoshotykán a kúriánkban, majd később Sátoraljaújhelyen a Kazinczy utcában élt.
Nagyítás címerre kattintással
A Meczner címerünk másik változata is ismert számomra, itt az oroszlán kezében már kard szerepel, valamint részletgazdababb a kidolgozás. A hivatalos leírás is inkább erre a címerre illik.
A címer leírása:   Kékben, három arany csillaggal rakott pajzsláb felett, kettős farkú arany oroszlán, jobbjában görbe kardot, baljában bilincset tart. Sisakrész:   A pajzsalakból kinövő karók: vörös-ezüst, kék-arany.
Nagyítás címerre kattintással
Meczner (deteki és tengerfalvi) kisszebeni patricius család, mely azonban már a XVII. század első felében is nemes volt és nemesi előjogokkal is élt, tagjai amellett, hogy Kisszeben városában szenátorok voltak, Sárosmegye közügyeibe is belefolytak, mint annak táblabírái. A XVII. század elején élt Meczner János és Imre testvérpár. A család Meczner Imrétől származott le. Mihály, Imre unokája 1702-ben címerlevelet nyert I. Leopoldtól, holott őt ezen ármális (=nemesi levél) kelte előtt már "egregiusnak" (=vitézlőnek) nevezte III. János lengyel király egyik oklevelében. Nem tudjuk, hogy e nemesi levél és hatálya kiterjedt-e Mihály többi tertvéreire, s így II. Imrére is, kitől az abaúji ág származott, s azon címer, melyet a család ma is használ, ezen ármálisban adományoztatott-e, vagy már előbb is használták.
Én úgy tudom a "vitézlő" az aktív katonáknak járt,akik jogállásukat tekintve nemesnek (adómentesség, szabadság stb.) voltak tekintendők a szolgálatuk alatt, azonban nem voltak ténylegesen nobilisek. Ugyanakkor, ha az illető személyes nemességgel is bírt  (gyakori volt, hogy szolgálata alatt, után kapott nemességadományt), akkor a "vitézlő" a "nemes", a "nemzetes" jelzőket összekapcsolták.     - Megjegyzés: A két új címert és a család leírását egy szerencsés véletlennek köszönhetem, mert az interneten, e honlapomon keresztül talált meg a Meczner család legidősebb (85 éves) élő leszármazottja: (aktív link) Elemer Bernath Colorádóban él Fort Morgan nevü kisvárosban.   Köszönettel és hálával tartozom érte. Budapest 2009-11-07.     Kovacsics András
Makkoshotyka története

BAZ megye	Makkoshotyka	Címerünk a kápolnán

"A honfoglalást követően III. István, III. Béla, illetőleg legkésőbben Imre király uralkodása idején már biztosan létezett Makramál néven a királyi várbirtok. Keletkezése tehát valamikor az 1170-1200-as évek közé tehető. Az írásbeliség általános terjedésével és széles körben ismertté válásával párhuzamosan aztán 1262 már biztos tájékozódási pontot jelent. Ekkor ugyanis V. István királyi birtoka közepéből kihasított egy részt és azt Hugka nevű vitézének, valamint öt fiának adományozta. A család szülőről gyermekre szállva szakadatlan láncban az adományozás után örökölte e birtokot. A község neve az adományozást követően Makramálról Hughkára, Hoghkára, majd a későbbiekben Makkoshotykára változott. A Hotykayak kihalása után ezen községrészt, birtokot házasság révén a Bejczy család örökli 1569-ben. A Bejczyektől leányági jogon 1700 táján - tehát a török kiűzése után - Ráth János ezredes szerzi meg. Az ezredes lányai pedig már családjukat jutttatják birtokhoz nevezetesen a tolcsvai Bónis , továbbá a boronkai Boronkay családokat. 1790 táján aztán azt Meczner Sámuel szerzi meg és ezt követően a birtok másik fele az 1945. Évi földosztásig idős Meczner Gyula és herceg Windischgraetz Lajos örököseié. (dr. Kanyó Gyula feljegyzéseiből)"

Szépapám	deteki és tengerfalvi Meczner Rudolf	Makkoshotyka
Ükapám	deteki és tengerfalvi Meczner Gyula	Makkoshotyka
Dédapám	deteki és tengerfalvi ifj. Meczner Gyula	Makkoshotyka 1843-03-12.
Nagyapám	deteki és tengerfalvi dr. Meczner Tibor	Makkoshotyka 1887-04-19.
Édesanyám	deteki és tengerfalvi Meczner Zita	Sátoraljaújhely 1916-11-26.
	Rétháti Kovacsics András	Érsekújvár 1941-12-28.

	Szépapám, Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette KASSA környéki birtokait a TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS miatt.
	"A Meczner család kúriája klasszicista stílusban épült. Földszintes, 4+1+4 tengelyes, oszlopos középrésszel, 12 lakásos kastély." (Forrás: Genthon: Magyarország művészeti emlékei)

További képek a - ma is Művelődési Házként működő -" kúriánkról":

megnyitás képre kattintással.

1911. évében, a Meczner Rudolf ágnak, ükapám Meczner Gyula Kápolnát emelt Makkoshotykán. A kápolnáról - ami egyben sírbolt is - készült képek:

megnyitás képre kattintással.

Azért az büszkeséggel tölt el, hogy Makkoshotyka Község honlapján ma is a nevezetességek között említik a Meczner cúriát és kápolnát.

Anyai nagymamám, született Szepessy Anna családja kötödik ehhez a településhez, mert itt volt a Szepessy család kúriája, emlékezetemben jól él ez az épület, sokat voltam Szépanyámnál látogatóban. A kúriában jelenleg a Község önkormányzata székel. m e g n é z e m

Pár kép a Szepessy Kúriáról: emeletén 2003-ban nyílt meg a település történetét bemutató helytörténeti kiállítás. m e g é z e m

Büszke vagyok arra, hogy a kastélyutak honlapján ajánlott nevezetesség a kúria: m e g n é z e m