KOVACSICS család
Free Homepage Translation
 
     
 
Nemesek a Bánságban
1785-ben Temes vármegyében csupán 134, Temesvár városában pedig 65 nemes lakott. A XIX. század első felében a nemesek száma a beköltözködések és az új nemesítésekkel jelentékenyen megnövekedett. 1820-ban 335 és 1832-ban 602 - szavazattal bíró - nemes volt a vármegyében és közöttük a nagybirtokos nemesség volt túlsúlyban. Torontál vármegyében, a vármegyei önkormányzat visszaállítása óta, a vármegyei nemes családok száma mindegyre növekedett. Míg 1785-ben csak 108 nemes férfiszemélyt írtak össze, addig az 1836-ban megtartott tisztújítás alkalmával 976 szavazati joggal bíró nemes szerepel az összeírásban. Krassó Szörény vármegye esetében nincsenek hasonló adatok.
 
     
 
 
Forrás:
Temesvármegye nemes családjai
Írta:
Lendvay Miklós
Kiadja:
Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat.
Vágó:
III. kötet, 65. oldal, Temasvár 1905.
 
     
 
A hagyomány szerint Horvátországból származunk. Ősünk Bertalan, aki 1606 júl. 8-án nyert címeres nemeslevelet II. Rudolf királytól. A család tagjai közül:
 
     
  Gáspár (+1849) kincstári ügyész volt Kulán.  
     
 
Fia, Gyula főszolgabíró, nem tudván a nemességszerzőtől való leszármazását kétségtelenül igazolni, 1866 júl. 8-án nemességet nyert, melyet őfelsége 1868 dec. hó 1-én megerősített és ugyanekkor a Rétháti előnevet adományozta.
 
     
 
Fia, Gyula Temes vármegye nyugalmazott árvaszéki elnöke, a vármegye tűzoltó szövetség és a temesvári állatvédő egyesület elnöke, a vörös kereszt-egylet ügyvivő alelnöke, a vaskoronarend lovagja, rétháti közbirtokos. Ágost és Ferencz királyi  járásbírák.
 
     
1859-ben kiadott, "Magyarország családai" című könyvben olvasható családunk címerének leírása:
 
 
  A címer négyfelé osztott pajzs:
 
1. Veresben előlábaival ezüst horgonyt tartó, kiöltött nyelvű párduc,
 
2. kékben folyóvízből aranykoronás szőke hajú szirén emelkedik ki, ezüstnyíllal feszített arany ívét lövésre készen tartva,
 
3. kékben zöld hármas halom mindegyikén egy-egy zöld liliomszál, három fehér virággal,
 
4. veresben három egymás fölött vízszint fekvő ezüst nyíl.
 
A pajzsfölötti sisak koronáján a leírt nyilazó szirén látható. A pajzsot foszladék veszi körül".
 
 
 
 
Kovachich volt kezdetben a nevünk írásmódja és a mi águnk a Topoloveci. 1606-ban II. Rudolf királytól kaptuk a nemességet Prágában. Később Ferenc József erősítette meg azzal, hogy Ükapámnak Kovacsics I. Gyula és leszármazottjai részére adományozta a Rétháti birtokkal együtt a rétháti előnevet (1868 évben), és a címer bal felső mezejéből kikerült az oroszlán kezéből a kard.
 
 

Így teljes nevem: rétháti Kovacsics András.

Őseim Kovachich Bertalantól:

 
Kovachich Bertalan, 1606
1606-ban címeres nemeslevelet II. Rudolf Királytól Prágában
Kovachich Mihály, Mátyás, Tamás, I. János, Bálint
Kovachich György
1663-ban Zrínyi Miklós várában harcolt
Kovacschich János II.
1694-ben családi birtokosztáskor Topoloveci birtokot kapja
Kovachich Péter
Kovacsics János III.
1745-ben Magyarországra költözött
Kovacsics Bertalan II., 1750
Kovacsics Gáspár
Verőcén született 1776-ban, 1849-ben Kulán meghalt
Kovacsics Gyula I.
Született 1816-ban Kulán, meghalt Újaradon 1882-ben
Kovacsics Gyula II.
Született 1849-ban Zomboron, meghalt Aradon 1930-ban, új címerszerző, 1868 évben kapta a rétháti előnevet.
dr. Kovacsics Lajos I.
született  Vinján 1881-ben, meghalt Budapesten 1916-ban
Kovacsics Lajos II. ÉDESAPÁM
született 1907-ben Temesváron, meghalt Bp.-en 2002-ben
Kovacsics András
Születtem Érsekújváron 1941-ben

 

A családfánk a szüleimtől indítva:

nagyítás kattintással